Az elmúlt évtizedek iparosítása hatalmas változásokat hozott az élet minden területén. Napjainkban már számos olyan technológia áll rendelkezésre, amelyek szinte isteni képességekkel ruházzák fel az embert. Bár a legtöbb technológiai újításnak az a célja, hogy energiát és időt szabadítsanak fel az ember számára, mindezek csak akkor érhetnek valamit a közös fejlődés szempontjából, ha a felszabaduló lehetőségeket megfelelő módon használja ki. Kétségtelen, hogy az iparosodás kezdetétől nagymértékben megnőtt az emberiség hatása az őt körbevevő környezetre. A kérdés azonban az, hogy ez jó vagy rossz irányba vezet-e minket. A technológiai fejlődés ugyanis megadja az esélyét annak is, hogy az emberek jobban megértsék az őket körülvevő világot és megteremtsék a bolygónk túléléséhez szükséges feltételeket.

varosi-kerteszet-permakultura

Ahogy fentebb is említettem, az iparosodás egyre tágabb lehetőséget biztosít a környezet manipulálására. Hosszú a lista a technológia fejlődés által megvalósult fejlesztésekről, elég itt a súlyos rakományok emelését segítő ruházatra, vagy a háztáji termelést teljes egészében kiváltó öngazdálkodó robotra gondolni. Ebben a tekintetben sokan úgy vélik, hogy észszerűbb gondoskodni az éhező emberek millióiról a technológia segítségével, ahelyett, hogy energiát fektetnénk a természeti erőforrások megmentésére, melyekkel ők maguk tudnának gazdálkodni.

Ez a döntés mindannyiunk számára felelősségteljes, és bár a jelenlegi összkép nem tűnik biztatónak, érdemes tudni, hogy minden egyes ember képes hatással lenni a bolygónkon zajló változásokra. Ennek a változásnak a középpontjában a permakultúra is állhat.

A permakultúra egy olyan módszer az otthonok, a kertek, a gazdaságok és a vállalkozások tudatos életének megtervezéséhez, ami a természet egészséges kapcsolatára törekszik, valamint alkalmas a természetes ökoszisztémák megőrzésére és kiterjesztésére is.

Szomorú lenne azt látni, hogy az emberiség az elvakult terjeszkedése nyomán teljesen megsemmíti természeti (és túlélési) erőforrásait. Ha belátható időn belül nem leszünk képesek a változásra, a végtelen pazarlás és a fogyasztásból eredő hulladék felhalmozása ebbe az irányba sodor minket. Mára elavulttá vált az a gondolat, hogy a természet meghódítása és azok erőforrásai az ember egyedüli kiváltsága. A történelem során már bebizonyosodott, hogy az állandó növekedés iránti törekvésünk, mely a föld, a tőke, a hatalom, a vagyon és az erőforrások egyenőtlen elosztásából fakad, veszélyezteti bolygónkat és az emberiséget.

A permakultúrával foglalkozó szakemberek megvizsgálták, hogy az ipari társadalmak érdektelensége a természet működésével szemben fenntarthatatlan bolygónk számára. A modern gépesített gazdálkodás, a monokultúrás termelési gyakorlat és a hiányos közösségfejlesztés egy új, erőforrás alapú gazdaság igényét vetíti elő.

Ha egyéni szinten is megváltoztatjuk magatartásunkat a környezetünkkel szemben, és fenntarthatóbb, egészségesebb üzleti és közösségi gyakorlatokat alkalmazunk, akkor esélyünk van egy felelősebb gondolkodású társadalmat kialakítani.

A permakultúra gyakorlata nagyon fontos szerepet játszik ebben a változásban, hiszen ez egy gondosan megtervezett keret az ember és az állat koherens együttműködéséhez, mely három etikai alapelv mentén működik.

Az etikai alapelvek közül az első: a Föld gondozása. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban nekünk is felelősséget kell vállalni azért az életet adó bolygóért, ami rólunk gondosodik. Az embereknek tudatosítani kell magukban, hogy a nélkülözésért és az éhezésért nem a bolygó a felelős, hanem az ember életvitele.

Másodszor, a permakultúra gyakorlata az emberek gondozására is összpontosít. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy az ember tevékenységei során úgy valósítja meg az alapvető igényeit, hogy ne veszélyeztesse mások esélyét a minőségi élethez és ne okozzon kárt a bolygónknak.

A harmadik etikai szempont: a tisztesség védelme, mely olyan felelős gondolkodásra sarkall, amely nem készteti az embert, hogy többet szerezzen annál, mint amennyire szüksége van. Emellett a föld erőforrásait olyan módon használja ki, mely nem csökkenti az erőforrásokat, és nem károsítja a Földet.

Ha ezek után nehéznek tűnik hatalmas, globális léptékben gondolkodni, akkor jusson eszedbe, hogy a makro (görög szó: nagy, óriási) tartalmazza a mikrót (kicsi, apró) is, tehát a permakultúra kialakítása egy városi környezetben olyan hatással van a bolygóra, mintha egy ország vezetője tenne lépéseket a globális felmelegedés visszaszorításáért.

permakultura-infografika

Városi kertészet

Te is kipróbálhatsz különféle telepítési módszereket a hátsókertben, az erkélyen, az ablakpárkányon, az udvaron, vagy akár a háztetőn. A városi faültetés és a permakultúra gyakorlati hasznosítása jelentős hatással lehet a városok fenntarthatóbb működésére.

Mivel sokunknak nem áll rendelkezésére elegendő hely, hogy többféle zöldséget ültessen az erkélyre, vagy a virágládába, a legjobb megoldás talán a függőleges kertészet lehet. Ez az eljárás a növények és zöldségek felfelé irányuló termesztését jelenti.

Minden növénynek fényre és vízre van szüksége az ideális növekedéshez, ezért olyan függőleges helyet érdemes választani, amely megfelelő fényt biztosít. A legtöbb kerti növény naponta legalább 6 órás napsütést igényel, így a megfelelő oldalon lévő határoló kerítés, rács, fal, erkélykorlát, lépcső, vagy más függőleges szerkezet, amely elegendő napfényt kap, ideális hely egy függőleges gazdasághoz.

Az ilyen jellegű kertészeti ötletek számos előnnyel járnak a kert megfelelőbb szervezéséhez és elrendezéséhez. Segít ésszerűen fenntartani a rendelkezésre álló helyet még akkor is, ha egyébként volna elegendő tér a kertben. Sok növény megfelel az ilyen típusú kertészkedésre, melyet az alábbiakban ismertetek.

Virágládák

A jól ismert virágládák hatalmas segítséget nyújthatnak azoknak a városlakóknak, akik nem rendelkeznek udvarral, vagy kerttel. Több olyan növény is van, amelyet könnyedén fel tudsz nevelni, függetlenül attól, hogy milyen anyagi helyzetben vagy, hol laksz, vagy mennyi tapasztalatod van a kertészkedésben.

Milyen növények kedvelik a legjobban a virágládákat?

  • Aloe Vera,
  • hónapos retek, vagy vajretek,
  • fűszernövények (petrezselyem, zsálya, oregánó, kakukkfű és bazsalikom),
  • spenót,
  • római saláta és fejes saláta,
  • metélőhagyma,
  • eper.

Mivel a frissen leszedett zöldségek, vagy gyümölcsök jóval ízletesebbek, mint a hosszan utaztatott és tárolt növények, érdemes olyan ültetésekben gondolkodni, amelyeket később folyamatosan fogyaszthatsz. Nem csak pénzt takarítasz meg ezáltal, hanem jóval tisztább és “értékesebb” élelmiszerekből főzheted, vagy ízesítheted az ételeket.

Az ültetéshez használj szaporító földet, vagy palántáló földet és keverd el háztartási komposzttal. Az így kapott elegyet szórd bele a virágládába és adagolj hozzá annyi vizet, amíg az telített lesz, szinte szivacsszerű! Ez azért fontos, hogy a elültetendő magok jól beágyózodjanak a földbe, így nem fognak a víz felszínén lebegni minden egyes locsolás alkalmával. Érdemes nagyobb kavicsokat, vagy cseréptörmelékeket rakni a virágládák aljába a jobb vízelvezetés miatt.

Ültetésekor fontos a megfelelő távolságok meghagyása, hiszen a zöldségek, vagy a gyümölcsök fejlődésekor egyre nagyobb helyre lesz szükség. A magok csomagolásán lévő tájékoztatót is figyelembe véve, körülbelül három centiméter távolságot hagyjál a virágláda széleitől.

Az előregondolkodás és a tervezés tehát nagyon fontos a kis házi kertészetedhez főleg akkor, ha különböző típusú magokat szeretnél ültetni egy virágládába. Ebben az esetben is figyelni kell a kifejlett növények arányaira, mert ha túl kicsi edénybe ülteted a növényeket, egy idő után elnyomják majd egymást.

Mindig győzödj meg arról, hogy a föld elég nedves legyen a magok megfelelő fejlődéséhez.

Balkonkertészet

Bármilyen ültető edény megfelel az erkélyen történő kertészkedéshez, legyen az műanyag-, kerámia-, fémláda, vagy akár egy fahordó. Érdemes vegyes összetételű földet használni, mely fűrészporból, faforgácsból, perlitből, tőzegmohából és vermikulitból áll. Az összekevert föld beszórása előtt kitöltheted a ládák alját durva kavicsokkal, mely lehetővé teszi a jobb vízelvezetést.

Különböző zöldség- és gyümölcspalánták remekül alkalmazkodnak az ültető edényekhez, amíg azok megkapják a megfelelő napsugárzást és vízmennyiséget.

Milyen növények alkalmasak legjobban a balkonkertészethez?

  • Eper,
  • mángold,
  • fűszernövények (petrezselyem, zsálya, oregánó, kakukkfű és bazsalikom),
  • gyógynövények (menta, citromfű, levendula, kamilla stb.),
  • paradicsom,
  • édes- és csili paprika

Az erkélyen végzett kertészkedés alapvetően nagyon egyszerű, ha figyeled a talajállapotot és az edény tulajdonságait (a terrakotta edény gyorsabban szárítja a földet, a fém edény jobban felmelegszik a napon stb.). Ez a fajta kertészkedés hasonló a konyhakerti műveléshez és ha rendszeresen figyeled a növények állapotát, akkor jó minőségű, tiszta élelmiszerrel jutalmaznak meg téged.