A városfejlesztés világában régóta kihívást jelent a betondzsungel és a természet összhangjának megteremtése, amivel már több kutatás is foglalkozik. Dr. Luis Mata, a Cesar Australia kutatóintézet vezetőjeként és a Városi Zöldterületek Kutatócsoport (School of Ecosystem and Forest Sciences, University of Melbourne) munkatársaként olyan úttörő tanulmányt készített, amivel azonnal a városi biodiverzitás fontosságát kiemelő “mozgalom” élére állt.

Egy kis, 195 négyzetméteres melbourne-i telken végzett kutatásuk nemcsak jelentős ökológiai átalakulásokat tárt fel, hanem rávilágított arra is, hogy még a legszűkebb városi területek is képesek a biológiai sokféleséget elősegíteni.

Virágzás a betondzsungelben

Dr. Mata csapata egy sűrűn lakott terület szívében kezdte meg zöld küldetését, melyet magas toronyházak és nyüzsgő utcák vettek körbe. Ez a látszólag barátságtalannak tűnő helyszín lett innovatív kísérletük vászna. Céljuk egyértelmű volt: felmérni az őshonos növények telepítésének hatását a rovarpopulációra és az általános ökológiai egészségre. Ez a zöld oázis lett a kísérleti terepük a városi káosz közepén.

A képet készítette: Freepik

Ökológiai kincsek feltárása

A zöldítés megkezdése előtt a kutatók aprólékosan dokumentálták a jelenlévő rovarok számát a területen. Összesen 94 rovarfajt azonosítottak, amelyek közül 91 az ausztrál Victoria államban is őshonos volt. Az ezt követő három évben tizenkét őshonos növényfajt telepítettek be és rendszeres rovarfelméréseket végeztek azon a területen. Meglepő módon a vizsgálat végére a rovarfajok száma a kezdeti szám 7,3-szorosára emelkedett, annak ellenére, hogy csak kilenc növényfaj volt jelen.

Az ökológiai őrzők felemelkedése

Érdekes módon a kutatók a ragadozó és parazitoid rovarfajok számában is jelentős növekedést tapasztaltak. Az ökoszisztéma ezen létfontosságú elemei döntő szerepet játszanak a kártevőpopulációk szabályozásában, ami azt jelzi, hogy ebben a városi mikrokozmoszban is kialakult az egészséges tápláléklánc. Dr. Mata kiemelten hangsúlyozta a feltárt eredményeknek jelentőségét, kijelentve, hogy ezek a megfigyelések “igazán jó ökológiai visszajelzést adnak arról, hogy a tápláléklánc és a többi kölcsönhatás is képes kialakulni az adott élőhelyen”.

Zöldítés a fenntartható jövőért

A tanulmány következményei messze túlmutatnak az apró kísérleti terület határain. Dr. Mata és csapata azt állítja, hogy kutatásuk kritikus bizonyítékokkal szolgál a jövőbeni városi zöld projektek támogatásához és útmutatást ad a városi környezet természetének védelméhez és javításához. Ahogy Dr. Mata fogalmaz: “Kritikus fontosságú annak bizonyítása, hogy a zöldítés valóban működik”.

Ez a bizonyíték arra ösztönözheti a kertészeket és a várostervezőket, hogy őshonos növényeket ültessenek, elősegítve a pozitív ökológiai eredményeket még a legkisebb léptékben is.

A kis zöldterületek értékelése

Dieter Hochuli, a Sydney-i Egyetem professzora, aki ugyan nem vett részt a tanulmányban, kiemelten hangsúlyozta a kis, elszigetelt zöldterületek kialakításának fontosságát. Megjegyezte, hogy az ilyen területeket gyakran figyelmen kívül hagyják, mivel úgy tűnhet, hogy nem szolgálhatnak jelentős élőhelyként a biológiai sokféleség számára.

A tanulmány eredményei azonban megkérdőjelezik ezt a felfogást, és azt mutatják, hogy még a szerény zöldterületek is jelentős szerepet játszhatnak a városi élővilág támogatásában. Hochuli professzor emellett kiemelte, hogy nem csak az élőhelyek mennyiségét, hanem minőségét is figyelembe kell vennünk és ehhez politikai döntéshozókat és a várostervezőket kell bevonni.

Virágzó élőhelyet mindenkinek

Ez az úttörő kutatás összhangban van más olyan tanulmányokkal, amelyek a városi kertek jelenlétét a rovarok biodiverzitásának növekedésével hozták összefüggésbe. Dr. Caragh Threlfall, a Macquarie Egyetem munkatársa kiemelte a kis léptékű zöldítés is jelentős hatással bírhat, mivel idővel a magasabb rendű madárfajok megjelenését is támogathatja.

Globális elkötelezettség a városi zöldítés mellett

A városi zöldítés fontossága folyamatos beszédtéma a globális színtéren is. A 2022-es Cop15 csúcstalálkozón elismerték, hogy növelni kell a zöld és kék területeket, ugyanakkor a biológiai sokféleséget figyelembe vevő várostervezést is kritikus célként emelték ki. Dr. Mata kutatása értékes betekintést nyújt abba, hogy a kisléptékű zöldítési kezdeményezések hogyan kövezhetik ki az utat egy fenntarthatóbb és harmonikusabb városi jövő felé.

Következtetés: A városi édenkert megművelése

Dr. Luis Mata úttörő tanulmánya megkérdőjelezi a kis zöldfelületek városokban betöltött szerepéről alkotott előítéleteket. Bemutatja, hogy még a legszűkebb városi környezetben is figyelemre méltó átalakulást indíthat el az őshonos növények gondos kiválasztása, gazdagítva a helyi biodiverzitást és elősegítve a harmonikus ökológiai egyensúlyt.

Miközben egy olyan jövő felé haladunk, ahol az urbanizáció továbbra is elnyomja a természetes élőhelyeket, az ehhez hasonló tanulmányok emlékeztetnek minket arra, hogy a betondzsungelünkben minden zöld foltban megvan a lehetőség, hogy az élet oázisává váljon.

A várostervezés nagyszabású szövevényében egyértelmű, hogy a “bármilyen zöld megteszi” hozzáállás nem előremutató – ehelyett olyan zöldterületek kiépítésére kell törekednünk, amelyek nemcsak bőségesek, hanem a tervezésük is megfelelő.