Krumplitornyok, az élő kerítésoszlopok

Amikor pár évvel ezelőtt Gran Canaria szigetén éltem, sok minden lenyűgözött a mezőgazdasági módszereikkel kapcsolatban: ezek legtöbbször egyszerű, lényegre törő és alacsony energia/erőforrás felhasználású eljárások voltak. Egy példa erre, ami a mai napig ámulatba ejt, hogy kerítésoszlopnak egy földbe ültetett, speciális fafajtát használtak (ne kérdezd a nevét, akkor sem tudnám felidézni, ha kivégzőosztag elé állítanának).

Amikor azon tűnődtem, hogy kerítésoszlopokat kellene készíteni az otthoni kertben, nem tetszett az ötlet, hogy a régi parkoló aszfaltjába fém vagy betonacél karókat helyezzünk el. Így átgondolva a dolgot, egy jó komposztáló folyamathoz hasonlóan, az eredmény végül fekete arany lett! Úgy döntöttem, hogy krumplitornyokat készítek, és azok lesznek a kerítésoszlopok. A sokoldalúság kulcsfontosságú a permakultúrás tervezés során, hiszen egy ilyen torony is több funkciót elégít ki: egyrészt kerítésként működik, másrészt pedig esztétikusan lehetővé teszi, hogy kis helyen (gondolj a függőleges helyekre is!) jelentős mennyiségű élelmiszert termesszek. Mi az a krumplitorony és hogyan kell elkészíteni? Nos, az alábbiakban megmutatom neked.

1. lépés: Eszközök

Itt van egy lista azokról az eszközökről, amikre szükséged lesz:

1. 90-130 centiméter magas drótháló –olyan, ami elég erős, ahhoz. hogy megőrizze a formáját és pár évig használható legyen,
2. drótvágó olló,
3. valamilyen erősített műanyag kötöző vagy hajlítható fémdrót,
4. szalma vagy széna,
5. tiszta komposzt (nem trágya!),
6. víz,
7. vetőburgonya (válassz több fajtát, úgy szebb lesz).

2. lépés: A keret elkészítése

A drótvágó segítségével vágj ki egy részt a hálóból és formázz egy körülbelül 75-100 centiméter átmérőjű hengert belőle. Én személy szerint úgy tapasztalom, hogy egy 120 cm magas, 2,1 mm huzalvastagságú kerítés éppen megfelelően működik.
Használj erősített műanyag kötözőt, egy darab fém, vagy másfajta drótot, hogy összekösd a kerítés végeit.

Az eredmény a képen lévő hengerre hasonlít.

Ezután gyűjtsd össze a komposztot. Én jobban szeretem azt, amelyik tisztán levelekből áll (azaz kő-, műanyag-, és káros anyagoktól mentes), és nincsen tele nagy, fás darabokkal.

3. Készítsd el az első réteget

Én szalmát szeretek használni arra, hogy a hengeren belül egy olyan réteget képezzek, ami benntartja a komposztot és csökkenti a párolgás miatti vízveszteséget. De ugyanezt meg lehet csinálni szalma nélkül is, csak figyelj oda, hogy kisebb lyukú dróthálót használj, hogy a komposztdarabok ne hulljanak ki.

Először is, lerakok 5-7,5 cm szalmát az aljára, majd ezt madárfészekhez hasonlóan elrendezem a henger belsejében. A szalma természetesen módon megtartja önmagát az oldalfalon, nagy területet hagyva középen a komposztnak.

Ezután lapátold bele a komposztot. Én arra törekszem, hogy az első réteg burgonya körülbelül 30 cm-rel a föld felett legyen, így ennek is bőven van helye arra, hogy növekedjen.

4. lépés: Fektess le egy réteg vetőburgonyát és locsold meg alaposan!

Körülbelül 15 centiméterenként helyezz el egy-egy vetőburgonyát a henger külső oldala mentén. Közvetlenül a szalma mellé rakd őket, úgy, hogy a rügy kifelé mutasson (A példát lásd a képen).

A krumplinak csak 1-2 rügyre van szüksége a növekedéshez, így a nagyobb darabokat nyugodtan vágd szét kettő vagy több, legalább golflabda méretű részre. A kisebbeket egyszerűen egészben is el lehet ültetni. Az az ideális, ha a burgonyát legalább 24 órával az ültetés előtt felvágod, hogy varratréteg képződhessen a vágott felületen, ezzel csökkentve a betegségek / elrothadás kockázatát. Bár, emlékszem, hogy még gyerekként, mi mindig helyben vágtuk fel és ültettük el a vetőburgonyát, nyár végén így is csomó krumplit kellett kiásni.

Akkor sincsen gond, ha a burgonya már kicsírázott. Ha a rügyek 7,5-10 centiméternél kisebbek, ültesd el őket nyugodtan. Vagy egyszerűen törd le a hajtásokat, azok úgyis újra kinőnek. Ezt akár ötször is meg lehet tenni, anélkül, hogy a burgonya növekedési képességeit befolyásolnád. Az biztos, hogy ezek a növények nagyon ellenállóak!

Mivel a komposzt gyakran túl száraz, következő lépésként nagyon fontos, hogy alaposan meglocsoljuk. Ezt minden réteg krumpli után ismételjük meg!

5. lépés: A 3. és a 4. lépést ismételve, körülbelül 30 centiméterenként rakj el egy-egy új adag vetőburgonyát, amíg kész nem vagy. Az egész hengerhez körülbelül 1,8 kilóra lesz szükséged.

6. lépés: A torony befejezése

A krumplitorony lezárására több lehetőség van. Befejezheted egy felső réteg vetőburgonyával (körülbelül 13 centiméter komposzttal a tetején), itt egy külső és egy belső kört is el lehet helyezni (ezek a henger tetején fognak kihajtani, lásd az alábbi képet).

Én az otthoni kertben egy másik lehetőség mellett döntöttem. A henger külső oldala mentén 3 sornyi vetőburgonyát helyezek el (maximum 90 cm-ig), aztán vastag szalmaréteg következik, majd a felső 45 centimétert talajjal / trágyával / zöldségeknek való komposztkeverékkel töltöm. Ezt követően különböző növényeket ültetek minden élő kerítésoszlop tetejére.

7. lépés: Ne felejtsd el jól megöntözni!

Fontos, hogy az egész tornyot a tetejétől az aljáig nedvesen tartsuk. Találtam egy egyszerű öntözési módszert: ki kell alakítani egy árkot a henger felső pereme mentén, majd abba egy locsolócsövet kell rakni, úgy, hogy az átfolyó víz mennyisége körülbelül megegyezzen a felszívódás sebességével. Ha így öntözöl nagyjából 20 percig, hetente egyszer, akkor elegendő nedvességet tudsz bejuttatni.

8. lépés: Növekedj, növekedj,növekedj!

Körülbelül 10-14 nap után meglátod a krumplinövény első kis hajtásait, ahogy kibújnak az torony oldalán. Nagyjából egy hónap alatt pedig megszületik a krumpli „medúza”!

9. lépés: Betakarítás

Ha nyár végén/ősszel a krumplinövények már mind visszahúzódtak, akkor elérkezett a szüret ideje! Ásóra és ásásra sincs szükség,