Párizst mindig is a divat és a szerelem városaként emlegették, de sokan nem tudják, hogy 1923-ig az úszók városa is volt. Ebben az évben tiltották be ugyanis a Szajnában való úszást, mivel a heves esőzések után jelentősebb mennyiségű szennyvizet engedtek a vízbe, megpecsételve ezzel ikonikus folyó sorsát.

A tilalom alól csak a Traversée de Paris a la Nage elnevezésű úszóverseny képzett kivételt, melyet a 1940-es évek közepéig minden évben megrendeztek.

Párizs, a jövő évi nyári olimpiai játékok rendezőjeként 1,5 milliárd eurós keretből vállalta a Szajna-folyó helyreállítását és megtisztítását, mivel több olimpiai sportág és a játékok nyitóünnepségének helyszínéül is fogják használni, számolt be a BBC News és a France 24.

Képet készítette: kstudio

“Ha az emberek majd azt látják, hogy a sportolók minden kockázat nélkül úszhatnak a folyóban, akkor maguk is bátran kezdenek visszatérni a Szajnába” – mondta el Pierre Rabadan, Párizs olimpiáért felelős polgármester-helyettese a BBC News beszámolója szerint. “Ez a mi hozzájárulásunk a jövőhöz”, tette még hozzá.

A fontos vízi útvonalon korábban nemcsak mérgező szennyvizet engedtek a folyóba, hanem a beledobált szemét mennyisége is jelentőssé vált a műanyagoktól kezdve a cigarettacsikkeken át a kerékpárokig.

Évente mintegy 386 tonna szemetet távolítanak el a folyóból – jelentette a France 24.

Az elmúlt húsz évben bevezetett gyakorlatnak köszönhetően a Szajnába beeresztett fekáliabaktériumok nagy része már eltűnt, de az igazi nehézséget az jelenti, hogy meg kell szüntetni azt az utolsó néhány százalékot is, hogy hivatalosan tisztának lehessen minősíteni” – mondta Samuel Colin-Canivez, a párizsi városháza szennyvízelvezetésért felelős főmérnöke a BBC News beszámolója szerint.

A parthoz közel egy földalatti tározót is építettek, melybe összeöntik az áradások okozta túlfolyásokat, ahelyett, hogy a folyót használnák annak elvezetőjeként.

Korábban alig lehetett látni halakat vagy más tengeri fajokat a Szajnában, de Bill François, a párizsi halászati szövetség munkatársa szerint 30-35 halfaj, valamint vízi rovarok, rákok, puhatestűek és szivacsok is visszatértek. 2009-ben a vadon élő atlanti lazacok közel egy évszázados távollét után bukkantak fel ismét a folyóban, melyből egy több száz halat számláló raj úszott el az Eiffel-torony mellett – közölték akkor a kutatók az AFP hírügynökséggel.

“A folyó fenekén is kialakult a megfelelő növényvilág. Minél tisztább a víz, annál gyorsabban nő az aljnövény, majd miután ezek megszűrik a vizet, még tisztábbá teszik a környezetüket – ez egy természetes körforgás” – mondta François a BBC News hírcsatornának.

A Szajna mentén három helyen jelöltek ki nyilvános fürdőzésre alkalmas helyet, amit majd 2025 nyarától vehetnek birtokba az úszók: ezek a Bras de Grenelle, a Bras Marie és a Bercy körzetei.

A radikális klímaváltozás miatt Európa-szerte megugró hőmérséklet miatt mindenhol, ahol az emberek nyáron biztonságosan lehűlhetnek, biztosan szívesen veszik ezeket az újabb lehetőségeket.

“Ez, stílszerűen fogalmazva, hullámokat fog kavarni az egész világon, mert Párizs mindig is reflektorfényben szerepel a világban” – mondta Dan Angelescu tudós, aki a városháza megbízásából követi nyomon a Szajna vízminőségét.