Ez a kertészkedési forma talán a legegyszerűbb módja a saját élelmiszerek, vagy gyógynövények termesztésének. A legtöbb esetben még gazolni sem kell, minimális munkát és kevés karbantartást igényel.
Miután az interneten olyan kertészeti módszer után kutattam, ami megfelel a legegyszerűbb és legkönnyebb kezelési igényeknek, belebotlottam a szalmabála kertészkedésbe. A koncepció egyszerű: a növény közvetlenül szalmabálából nő ki, ami a szezon előrehaladtával lebomlik a talajba, majd folyamatos komposztréteget biztosít. Egy fantasztikus előnye ennek a módszernek, hogy a bálák biztosítják az emelt ágyást, mely távoltartja a csigákat és lehetővé teszi, hogy a betakarításkor ne kelljen sokat hajlongani.
Később megnéztem több videót is a témában, majd arra jutottam, hogy a szalmabála ágyások helyett is létezik egy még nagyszerűbb megoldás: a szénabála.
Miért jobbak a szénabálák a szalmabáláknál?
Mielőtt beleásnánk magunkat a témába, először is határozzuk meg, hogy mi a különbség a kettő között:
A szalmabálák alapvetően a lágy szárú növények fel nem dolgozott részeiből áll, melyet szárítás után különböző formájúra és méretűre báláznak össze.
A szénabálák ellenben fűfélékből készülnek, melyeket szintén a kiszáradás után alakítanak eltérő formákra.
Úgy vettem észre, hogy időről-időre felbukkan egy ismétlődő érvelés a szalmabála kertészet támogatóitól, miszerint a szénabálákban maradt különböző típusú magvakból gyomok csírázhatnak. A fenti gondolatban azonban kevés az igazság, hiszen amikor a bomlási folyamatok beindításáért nitrogént adunk a bálákhoz (ezt hívjuk “bála kondicionálásnak”), akkor a bála belsejében a hőmérséklet elérheti az 54 Celsius-fokot, vagy még annál is melegebbet.
Kerti felhasználáshoz a legjobb szalmabálák búza-, zab-, rozs- vagy árpaszalmából készülnek. Ezek a gabona betakarítása során megmaradt szárakból állnak, amelyen már keresztülment a kombájn és a magokat is kicsépelték belőlük, így azokból nincs, vagy csak nagyon elenyésző mennyiség.
A szénabálák kertészeti felhasználása kevésbé népszerű, mert teljes szárak és magházak vannak benne, sok maggal. Gyakran más gyomok és fűmagok is találhatóak benne, amik problémákat okozhatnak. Használd azt, amit helyben kapni lehet, mely lehet akár lucerna-, borsószalma vagy bükköny bála is.
A kukorica és lenmag bálák nem olyan jók, mert nagyon durvák és a lenmag szalmájának hosszú idő kell a bomláshoz a szárakon maradt olaj miatt. A szénabálák esetében csekély annak a valószínűsége, hogy a magvak túlélik a szélsőséges hőmérsékletet, így véleményem szerint ez egy sokkal jobb megközelítés.
Nézzük még milyen további előnyei lehetnek a szénabálák használatának:
– Attól függően, hogy melyik országban élsz, a szalma genetikailag módosított növényi anyagból is készülhet. A szalmabálákkal az a probléma, hogy ezek általában genetikailag módosított kukoricából vagy szójából készülnek. Tényleg azt szeretnéd, hogy komposztálódó szalma, genetikailag módosított anyagokat tartalmazzon?
– Széna esetében nincs szükség műtrágyára. A széna szárított füvekből áll. Azt mondják, hogy a fű a legegészségesebb növény a földön, azért a képességéért, hogy a napfényt és a talaj ásványi anyagait képes nagymennyiségű tápanyaggá alakítani. Amikor kertészkedéshez szénabálákat használunk (szemben a szalmabálákkal), a bennük keletkező, a növények táplálására szolgáló komposzt messze felülmúlja tápanyagban a szalmabálákat, és azokkal ellentétben, a növényeid táplálásához az egész szezonban nincs szükség trágyázásra.
– Kevesebb öntözés szükséges. A szalma kevésbé hatékonyan raktározza a vizet, mint a széna, így lehet, hogy 2-3 alkalommal is kell naponta öntözni, szemben a szénabálák napi egyszeri megöntözése helyett.
Ha megvannak a bálák és elrendezted őket a kertedben, a következő lépés, hogy “kondicionáld” őket. Vegyél kis mennyiségű 42-0-0 trágyát, vagy használj vizeletet (nitrogén), és 10 napig vigyél be nitrogént a bálákba, így a gombák, baktériumok és rovarok lebontják őket a növények táplálására alkalmas, friss, szűz komposzttá. Rá is pisilhetsz a bálákra, mert annak magas a nitrogén és ásványi anyag tartalma. Ha nem okoz kellemetlenséget, kezdj el vizeletet raktározni palackban, egy olyan minőségű trágyáért, amivel ezreket tudsz megtakarítani.
1.,3.,5.,7.,9. nap- Adj 1/2 csésze nitrogént a bálákhoz és permetezd őket vízzel, így a nitrogén beszívódik.
2.,4.,6.,8.,10. nap – Csak vízzel locsold a bálát.
A kondicionálási folyamat alatt a bála hőmérséklete jelentősen emelkedni fog, az én megfigyeléseim szerint, akár 54 Celsius-fokig is. Onnan fogod tudni, hogy befejeződött a folyamat, hogy a hőmérséklet a bálában lecsökken forróról langyosra. Most már készen állsz az ültetésre!
Az egynyári zöldségek, fűszernövények, virágok imádni fogják a szénabála lakhelyüket. Ne feledd, hogy a bálák 1-2 év után elkorhadnak. A fiatal növényeket egyenesen bele lehet ültetni. Húzd szét vagy használj egy kerti ásót és attól függően, hogy a szalma milyen állapotban van, rakj be egy maroknyi komposztot is, majd hagyd, hogy a szalma visszaálljon az eredeti helyére.
Egyszerűen ültesd el a zöldségmagokat vagy palántákat a bálába körülbelül 5cm mélyre, locsold meg őket naponta egyszer és néhány izgalmas hónapon belül már úton is vannak az egészséges zöldségek, fűszernövények. A szezon végén jó érzés, hogy lesz egy halom friss komposztod, amit tovább komposztálhatsz, esetleg hozzáadhatod a kerted többi részéhez, vagy az évelő növények ágyásaihoz tápanyagként.
A nehéz fejű növények, mint a kukorica és az okra, nem olyan jók szénabála ültetésre, hacsak nem törpe fajtát termesztesz. Szalmabála kertészet esetén nehéz beszúrni szilárdan a karókat, ezért a nagyméretű paradicsom növények is kiesnek, bár néhány futófajta jól érzi magát a bála oldalán kilógva is.
Minden bálában elfér:
– akár fél tucat uborka, vagy
– tök, cukkini, dinnye – talán 3 tővel, vagy
– pár darab paradicsom bálánként, egy-két fűszernövénnyel és leveles zöldséggel közötte, vagy
– négy tő paprika, vagy
– 12-15 bab-, esetleg borsópalánta, vagy
– a fentiek keveréke, illetve bármilyen más növény, ami tetszik.
A szénabálákból általában egy jó szezont tudsz produkálni, míg a szalmabálából általában kettőt, bár egy év után egy kicsit meg fog ereszkedni.
A szalma-, vagy szénabála kertészet az egyik legsikeresebb kertészeti ötlet, melyet neked sem túl késő, hogy kipróbáld a kertedben még az idei évben.
zoldszem.com 