Soha nem gondoltam volna, hogy a fák gallyai másra is jók lehetnek, mint a szabadtéri sütögetések gyújtósai, azonban egyetlen hügelkultúráról szóló cikk megváltoztatta minden elképzelésemet. A hügelkultúra egy olyan módszer, amely megkímél téged a sziklás, kavicsos talajjal való küzdelemtől, anélkül, hogy több ezer forintot kellene költened fekete földre, órákat a beszántására (bérelt rotációs kapával), és még több időt a szikladarabok kiválogatására. És ezt a munkát nem csak egyszeri alkalommal, hanem minden évben meg kellene ismételni, hiszen akinek sziklás talajú területe van, tudja, hogy az addig föld alatt rejtőzködő szikladarabok minden tavasszal a felszínre kerülnek.
A hügelkultúra dombágyása több szempontból is passzol egy erdőhöz közeli, sziklás terület megműveléséhez. Adott egy soha ki nem merülő forrás elhullott/rothadó fákból, rönkökből, ágakból – és a minden évben eltakarított gallyakból. Pontosan erre a “hulladékra” van szükség a jó hügelkultúra elkezdéséhez . Hadd magyarázzam el részletesen, miről is van szó.
A Wikipédia leírása szerint:
„A hügelkultúra egy olyan komposztáló eljárás, mely emelt ültető ágyásokat alkalmaz korhadó fa törmelék és egyéb komposztálható biomassza növényi anyagok tetején. A folyamat javítja a talaj termelékenységét, a vízvisszatartást és melegen tartja azt, ezzel jutalmazva az ilyen ágyásokon vagy azok közelében termesztett növényeket. A hügelkultúra egy német szó, jelentése „halom kultúra” vagy „domb kultúra”. Német és kelet-európai területeken több száz éve alkalmazzák. A dombágyások ideálisak azokon a helyeken, ahol az alatta fekvő talaj gyenge minőségű vagy tömörödött. Általában könnyebb megőrizni ezeket az ágyásokat, a talaj feletti magasságuk miatt. ”
Hadd vezesselek végig lépésről lépésre, hogy hogyan tudsz te magad egy hügelkultúra ágyást felépíteni.
1. lépés
Válassz ki egy területet a hügel ágyásaidnak és tervezd meg ugyanúgy, ahogy azt egy hagyományos, vagy bármilyen más emelt ágyással tennéd a kertedben. Én egy olyan terület választanék, ahol sok a napfény és észak-déli irányú, ahogy az ideális a napjárás szerint. Kezdd el lefektetni a fákat, bármilyen fát, ami rendelkezésre áll, az alján a legnagyobbakkal kezd (rönkök), a tetején bármilyen ágat/gallyat hozzátéve. Próbáld meg olyan szorosan egymásra rakni az ágakat, ahogy csak lehetséges. Ami a méretet illeti, tényleg akkorára építheted őket, amekkorára szeretnéd. Egy átlagos hügel domb 90cm széles x 180cm hosszú x 90cm magas. Ugyanakkor minél nagyobbra/magasabbra építed az ágyást, a termesztési időszakban annál tovább tartja meg a vizet (a fa, mint egy szivacs), így kevesebbet kell neked öntözni.
Miután felhalmoztál annyi fás törmeléket, amennyit szerettél volna, locsold meg ezt a réteget alaposan. Ha több időd van és bízol a természetben, akkor kivárhatod az esős időszakot is. Ezt követően folytasd a 2. lépéssel.
2. lépés
Ez a lépés nagyon fontos, kivéve, ha csak nitrogént megkötő növényeket tervezel ültetni az első évben, mint például borsót, babot és hüvelyeseket. Nagy mennyiségű fánál, mint itt is, jelentős nitrogén elvonás lép fel, ezért szükség lesz egy kulcsfontosságú összetevőre, hogy ezt ellensúlyozd. Hozzá kell keverned a fa tetején jó vastag trágyát, vagy egyéb nitrogénben gazdag anyagot, mint például komposztot, levágott füvet, vagy hal emulziót. Ha van pár csirkéd és kacsád, akkor elegendő mennyiségű trágya áll a rendelkezésedre, összekeverve faforgáccsal és szalmával. Ha ezzel megvagy, a kész anyagot belapátolhatod az ágak, gallyak réseibe.
3. lépés
Ezután egy réteg földdel kell lefedni az elkészült “favázat”. Választhatod a kertészetekben kapható földet, vagy használod azt is, ami rendelkezésére áll. Én kézzel átszitált földet használnék, amihez könnyebben hozzáférhetünk egy ásó segítségével. Általában egy félig megtöltött talicska elegendő mennyiségű földtakarót ad, de hozzá lehet adni még pár nagy lapát vermikulitot, vagy perlitet, néhány lapát tőzegmohát és egy kis földdel kevert komposztált fát. Ha ügyes vagy mindezekhez ingyen, vagy nagyon kedvező áron hozzájuthatsz. Használd mindazt, ami könnyen elérhető, és ami a tapasztalataid alapján beválik. Az elkészült keveréket szórd a halom tetejére, majd locsold meg.
Ezen a ponton használhatsz gyeptéglát is, ha úgy döntesz, hogy a hügel ágyást a föld alatt kezded pár centiméterrel. Egyszerűen fordítsd a gyeptéglát fejjel lefelé (a fű alul, a föld/gyökerek felül vannak). Bár ez egy remek (olcsó) módja, annak, hogy kialakítsd a föld réteget, azt tapasztalhatod, hogy az ilyen típusú ágyásoknál sokkal több gaz/fű nő a gyeptéglák miatt.
4. lépés
Tegyél egy réteg szalmát vagy mulcsot az egész ágyásra. Ez segít a földet összetartani, megtartani a nedvességet, és nem enged utat a gyomoknak. Ezen a ponton már elkezdheted az ültetést is! Egyszerűen húzd el a szalmát/mulcsot és szórd el a magot, vagy helyezd el a palántáidat. A magok esetében addig ne húzd vissza a mulcsot, míg meg nem jelnnek az eslő hajtások.
Az alábbiakban a hügelkultúra dombágyásainak előnyeiről és hátrányairól olvashatsz:
Előnyök:
Szó szerint, soha nem kell kigazolni ezeket az ágyásokat. Akadhat néhány gyom itt-ott, de nem olyan mennyiségben, amely megfojtaná a zöldségeket. A szalma jó munkát végez ezek távoltartásában. Ha gyeptéglát alkalmazol, mint már említettem, talán egy kicsivel több fű lesz az ágyásban, de jelentősen nem növeli meg számukat.
A dombágyásod méretétől függően a szükséges víz mennyisége drasztikusan csökken. Egy 180cm magas hügel ágyás a legtöbb esetben elegendő vizet tartalékol az egész szezonhoz. Kisebb ágyásoknál általában az első hónapban nem kell locsolni, de a szalmatakaró vastagításával tovább fokozhatod ezt a pozitív hatást.
Minél magasabbak, annál könnyebb róluk szüretelni is!
Ha később úgy döntesz, hogy a hügelkultúra nem neked való, akkor az ágyásból származó rengeteg tápanyagban gazdag talajt és mulcsot fel tudod használni a kertben is.
Ezeket az ágyásokat soha nem kell szántani! Mivel a fa elkorhad benne, saját magát szántja fel, hogy úgy mondjam. A szezon végén azonban érdemes egy vastag réteg levelet rakni az ágyásra, ami remek alapot ad majd a következő szezon elején! Töltsd ki a lyukakat, hézagokat, amellyel megelőzheted, hogy az ágyás összeroskadjon!
Természetesen eltérő tapasztalatai lehetnek mindenkinek, de abban talán egyetérthetük, hogy a hügel ágyások nem igényelnek odafigyelést, nem kell sziklát válogatni, gyomlálni, szántani, vagy túl sokat öntözni.
Hátrányok:
Ha a nyár elején nedves, esős időjárás van, akkor az ideális feltételeket biztosít a csigáknak, mivel ők szeretik a hűvös, nedves környezetet – és ezek az ágyások tökéletes lakóhelyet nyújtanak számukra.
Más állatok is szeretnek az ilyen felépítésű ágyasokban lakni. Olvastam már arról, hogy a gyíkok, mókusok és egyes helyeken kígyók is megtelepednek az ilyen biztonságot adó ágyásokban. Ha nem okoznak kárt az éppen elültetett növényekben, akkor akár kellemes vendégek is lehetnek a kertedben.
Az ágyások tényleges megépítése nehéz lehet néhány ember számára, mivel igen munkaigényes folyamat. Ha azonban szeretsz tevékenykedni a kertben úgy, hogy még a kerti “hulladékokat” is eltüntetheted, akkor a hügelkultúra neked való elfoglaltság.
zoldszem.com 